Jan. 23-án magyar-román külügyi konzultáció kezdődött Budapesten,a román küldöttséget Petru Cordos külügyminisztériumi vezérigazgató, a magyart Bagi Gábor helyettes külügyi államtitkár vezeti. Román-magyar vegyes bizottságok létrehozása, az alapszerződés előírásainak gyakorlati megvalósítása, együttműködési jegyzőkönyv aláírása, a főkonzulátusok megnyitása és más kérdések szerepelnek a tárgyalások napirendjén, erősítette meg jan. 22-én a román külügyminisztérium. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 24./
1997. január 23.
A jan. 23-24-i budapesti magyar-román szakértői tárgyalást mindkét fél eredményesnek nevezte. Petru Cordos, a román csoport vezetője szerint minden területen haladást értek el, várható, hogy a következő, februári találkozón már véglegesíteni lehet a megvitatott dokumentumokat. A magyar fél továbbra is Kolozsváron szándékozik megnyitni a főkonzulátust. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 25./
1997. február 22.
Bagi Gábor helyettes külügyi államtitkár és Petru Cordos külügyi főigazgató vezetésével Budapesten febr. 24-én megkezdődött a magyar-román szakértői tárgyalás második fordulója. A megbeszélésen az alapszerződés végrehajtását szolgáló kormányközi vegyes bizottság létrehozásáról, a két külügyminisztérium együttműködéséről és a konzuli hálózat bővítéséről volt szó. Az első forduló jan. 23-24-én Bukarestben került sor. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 26./ Febr. 25-én befejeződött Budapesten a kormányközi vegyes bizottság létrehozásáról szóló jegyzőkönyv szövegegyeztetése. A dokumentumot rövid időn belül aláírják. Bagi Gábor beszámolt arról, hogy az alapszerződés egyes pontjainak végrehajtására kilenc albizottságot hoznak létre. Megtörtént a jegyzékváltás a főkonzulátusok ügyében is, Magyarország Kolozsváron, a román fél pedig Szegeden kíván főkonzulátust nyitni. Bagi Gábor tájékoztatása szerint Kolozsváron egy-kéz hónap múlva nyílhat meg a főkonzulátus. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 27./
1997. május 7.
Bagi Gábor helyettes külügyi államtitkár máj. 6-án Bukarestbe utazott, Petru Cordos külügyminisztériumi igazgatóval, folytatott tárgyalásokat máj. 6-án és 7-én. Mint rövid beszámolójában Bagi Gábor elmondotta, a román-magyar alapszerződésben foglaltak konkrét megvalósításának menetéről és Göncz Árpád magyar köztársasági elnök máj. 25-27-én esedékes romániai látogatásának előkészületeiről tárgyalt. Megállapodtak abban, hogy az alapszerződés végrehajtását ellenőrtő vegyes bizottság első ülését ősszel tartják, Bukarestben, a két külügyminiszter vezetésével. A magyar-román konzultációk július elején Budapesten folytatódnak. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./
2000. november 11.
Lőrincz Csaba helyettes államtitkár nov. 9-én a magyar külügyminisztériumba Petru Cordost, Románia budapesti nagykövetét, hogy magyarázatot kérjen a közúti határátkelők román oldalán - előzetes értesítés nélkül, egyoldalú intézkedéssel - november 3-án bevezetett gépjármű-fertőtlenítésről és kérte az intézkedés mielőbbi visszavonását - tájékoztatta az MTI-t közleményben a magyar külügyi tárca. Lőrincz Csaba hangsúlyozta, hogy az intézkedés összeegyeztethetetlen az európai csatlakozás perspektívájával. Kifogásolta, hogy a magyar fél nem kapott előzetesen tájékoztatást az intézkedésről. A román nagykövet, kormányának az állategészségügyről szóló 1974-es törvény alapján hozott 1999. december 2-i határozatára hivatkozott, mint a bevezetett intézkedés jogalapjára. A külügyminisztériumi tájékoztatás szerint a diplomata preventív jellegűnek minősítette az intézkedést, amit a Romániával szomszédos országokban rendszeres időközönként észlelt fertőző állatbetegségek távoltartásának szándékával indokolt. Úgy ítélte meg, hogy amennyiben tévedés történt, annak korrigálására rövidesen sor kerülhet Bukarestben, az illetékes szervek már vizsgálják a kérdést. - Egy hete a Romániába érkező autótulajdonosokat arra kötelezik, hogy a vámnál, az ott rendelkezésre bocsátott úgynevezett fertőtlenítő anyaggal mosassák meg gépkocsijaikat, és térítsék meg az ezért kiszabott díjat. /Gépjármű-fertőtlenítés a román határon. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 11./
2000. december 6.
Dec. 4-én Bukarestben a román kulturális központ román-magyar értelmiségi csúcsot rendezett, melyen olyan személyiségek vettek részt, mint Andrei Plesu, Sorin Antohi, Horia Radu Patapievici és Mircea Cartarescu (román részről), illetve Göncz Árpád, Konrád György, Hankiss Elemér és Molnár Gusztáv (magyar részről). Az Értelmiségi elitek Kelet és Nyugat között című vitát Sorin Antohi vezette. Jelen volt Petru Cordos, Románia budapesti nagykövete is. A vita befejeztével bemutatták Andrei Plesu magyar nyelven nemrég megjelent könyveit: a Madarak nyelve (Limba pasarilor, ford. Horváth Andor - Jelenkor, Pécs, 2000) és a Tescáni napló (Jurnalul de la Tescani - Koinónia, Kolozsvár, 2000) címűeket, amelyekből Mircea Cartarescu és Esterházy Péter írók olvastak föl egy-egy részletet. A rendezvény támogatói a bukaresti művelődési, illetve külügyi tárcák voltak. /(Anamaria Pop, Budapest): Értelmiségi csúcs Románia bukaresti Kulturális Központjában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 6./
2001. január 9.
Lőrincz Csaba helyettes külügyi államtitkár jan. 8-án hivatalába kérette Petru Cordos budapesti román nagykövetet a Magyar Máltai Szeretetszolgálat elnöke ellen jan. 7-én elkövetett támadással kapcsolatban. Horváth Gábor külügyminisztériumi szóvivő a Kozma Imre atyát ért incidensről megjegyezte, az eset román részről történő alapos kivizsgálása azért is fontos, hogy magyar állampolgárral hasonló eset a jövőben ne forduljon elő, és erősödjék a határátlépés biztonsága. /Budapesten bekérették a román nagykövetet. = Krónika (Kolozsvár), jan. 9./
2001. január 10.
A román külügyminisztérium meglepetéssel értesült a Magyar Máltai Szeretetszolgálat vezetőjét, Kozma Imre atyát a borsi határátkelőn ért támadásról. A román hatóságok vizsgálatot kezdtek annak kiderítésére, hogy milyen körülmények között történhetett meg ez a sajnálatos eset és kik vettek részt benne - olvasható a román külügyminisztérium jan. 9-én nyilvánosságra hozott közleményében. A román külügyminisztérium elítéli ezt a példátlan, teljesen egyedi esetet, amely semmilyen formában nem tükrözi a román-magyar kapcsolatok minőségét, sem kormányszinten, sem a közvélemény szintjén. Egy nappal korábban Petru Cordos, Románia budapesti nagykövete fejezte ki sajnálatát a Kozma atyával történtekkel kapcsolatban, ígéretet tett a magyar külügyminisztériumban a budapesti diplomácia felvetésének továbbítására, valamint arra, hogy a romániai hatóságok minden lehetséges lépést megtesznek az elkövető felkutatására. Ugyanakkor a Duna TV hírműsorában üzent Kozma atyának: hozza a román szervek tudomására támadója gépkocsiszámát, mert csak így tudnak hathatósan hozzálátni a nyomozáshoz. - A jan. 9-i román sajtó ismertette a Bihar megyei rendőr-főkapitányság közleményét, amely szerint a helyi rendőrség vizsgálata nem igazolja Kozma atya állítását az őt ért támadásról. "A határátkelőnél nem jelentkezett sem olyan személy, sem olyan gépkocsi, akire, illetve amelyre ráillene a Kozma atya által adott leírás″ - állt a rendőrségi közleményben, hangsúlyozva: a Magyar Máltai Szeretetszolgálat vezetője a vámosok tanácsa ellenére sem kívánt feljelentést tenni. /A román külügyminisztérium Kozma atyáról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 10./
2001. április 24.
Petru Cordos, Románia budapesti nagykövete megerősítette a hírt, hogy Románia konzultálni kíván a magyar féllel a szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvénytervezetről. Petru Cordos április 20-án átadta a Külügyminisztériumnak a szóbeli jegyzéket tartalmazó dokumentumot, amelyben kétoldalú, román-magyar konzultációt javasolnak a szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvénytervezet tárgyában. Mircea Geoana román külügyminiszter április 4-i budapesti látogatásakor a státustörvénnyel kapcsolatban a sajtónak nyilatkozva elmondta, hogy megítélése szerint nyitottsággal és konzultálással elkerülhető az a kockázat, hogy esetleg eltorzítva vagy oly módon állítsák be a magyar kormány szándékát a szomszédos országokban élő magyarokra vonatkozóan, ami problémákat okozhat. - A Duna TV ápr. 22-i Heti Hírmondó c. műsora vendégeként Németh Zsolt külügyi politikai államtitkár úgy vélekedett: Mircea Geoana román külügyminiszter Craiovában tett múlt hét végi kijelentései a státustörvényről elkapkodott megjegyzések voltak, s reméli, hogy a dokumentum szövegét tanulmányozó román külügyminisztériumi munkacsoport konstruktív módon netán még ihletődik is belőle a határon túli románság vonatkozásában. /(Guther M. Ilona, Budapest): Bukarest a magyar fél válaszát várja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 24./
2001. május 18.
A magyar-román határon Románia a Magyarországról Ártándnál, Battonyánál és Méhkeréknél kilépő járművekre is kiterjesztette a díjköteles gépjármű-fertőtlenítést. Szilágyi Mátyás főosztályvezető a külügyminisztériumba kérette Petru Cordost, Románia budapesti nagykövetét. A főosztályvezető szóbeli jegyzéket adott át, amely leszögezi, hogy a külügyminisztérium elfogadhatatlannak tartja a fertőtlenítés hatályban tartását, és további határátkelőhelyekre történt kiterjesztését, és nyomatékosan felszólítja a román felet annak mielőbbi teljes megszüntetésére. Szilágyi Mátyás kifejtette, hogy az intézkedés összeegyeztethetetlen az európai csatlakozás perspektívájával, és ellentmond Mircea Geoana külügyminiszter április 4-i budapesti tárgyalásain tett azon ígéretének, amely szerint a fertőtlenítést a román fél megszünteti. /Még többet fertőtlenítenek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 18./
2001. október 12.
Okt. 10-én jegyzéket adtak át a magyar külügyminisztériumban Petru Cordosnak, Románia budapesti nagykövetének, Orbán Viktor miniszterelnök okt. 4-i nagyváradi látogatásának szervezési körülményeivel kapcsolatban. A jegyzékben a magyar fél megelégedettséggel nyugtázta, hogy az ünnepségeken a román fél hivatalos képviselete magas szintű volt, ugyanakkor sajnálatát kifejezte ki a szervezés miatt. A külügyi szóvivő elmondta: Orbán Viktor miniszterelnök beszéde alatt katonai helikopter körözött alacsony magasságban az ünnepség helyszíne fölött, ami lehetetlenné tette az ünnepi beszédek meghallgatását. A Királyhágó-melléki Református Püspökség előzetes és hivatalos kérése ellenére, a Partiumi Keresztény Egyetem felújított épülete előtt elmaradt a villamosforgalom korlátozása az ünnepség idején. /Jegyzék és repülőzúgás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 12./
2001. december 27.
Bukarestben győzelemként értékelik a magyar-román nyilatkozatot. A dokumentum aláírását követően a román kormány nyilatkozatot adott ki. Eszerint a felek megállapodtak abban, hogy a státustörvény alkalmazási folyamatában Romániát mentesítik a területen kívüliséget feltételező eljárásoktól, és a gazdasági és szociális kedvezmények terén megszűnik a román állampolgárok etnikai alapú megkülönböztetése. Közölték: a magyarigazolványok igénylése és kiosztása kizárólag magyar területen, illetve a magyar külképviseletek útján történik. A három hónapos magyarországi munkavállalási és az ezzel összefüggő egészségügyi biztosítás pedig minden egyes román állampolgárt megillet. Adrian Nastase kormányfő szerint a magyar félnek fél éven belül módosítania kell a státustörvényt és annak alkalmazási utasításait. A módosítási procedúrát a magyar kormánynak kell kezdeményeznie. Gheorghe Prisacaru, a szenátus külügyi bizottságának elnöke kijelentette: a nyilatkozat Románia minden egyes kifogására megnyugtató választ ad, megszünteti a státustörvény területen kívüli hatályát, a román állampolgárok diszkriminációját. Román elemzők szerint az egyetértési nyilatkozat teljes mértékben a román szempontok érvényesítését szentesítette. A hírügynökségek pedig kiemelték: Magyarország a jövőben Bukarest jóváhagyása nélkül semmilyen támogatásban nem részesítheti a romániai magyar politikai szervezeteket, a magyarigazolványokat nem lehet majd Romániába behozni és román területen őrizni, s a romániai magyarok román nemzetiségű hozzátartozói a magyar államtól nem kaphatnak kedvezményekre jogosító igazolványokat. Nastase semlegesítette Orbán "bombáját" cím alatt a Curentul írta, hogy "mindkét fél engedményeket tett", de magyar félnek többet kellett engednie. Miután a lap kiemelte, hogy a Budapesten megszületett egyetértési nyilatkozat "túlnyomó részt a magyar engedményeket öleli fel", hozzátette: "nem kevésbé igaz, hogy a román fél is engedett a magáéból". A román engedmények egyik példájaként említette az újság azt, hogy "a magyarigazolványt Magyarország romániai konzulátusai útján is kézbesíteni lehet", bár a nyilatkozat "azt ajánlja, hogy az igazolványok kibocsátásának első sorban Magyarországon kell megtörténnie". A Curierul National úgy látta, hogy "Románia győzött a státustörvény ügyében", az Adevarul pedig A magyarigazolvány tartalmatlanná vált cím alatt számolt be az eseményről. Az Adevarul egyebek között ezt írta: "Bár Magyarországnak erősebb a lobbija és osztályelső az EU-csatlakozásukról tárgyaló országok között, mégis Romániának sikerült érvényesítenie álláspontját". A lap értékelése szerint "a kétoldalú alapszerződésnek olyan formában történt aláírása mellett, amely kizárta az Európa Tanács 1201-es ajánlásában a kisebbségek kollektív jogai és az etnikai elvű területi autonómia elfogadását, az egyetértési nyilatkozat aláírása az utóbbi 12 év egyedüli román diplomáciai sikere Magyarországgal szemben". Az Adevarul, a legnagyobb példányszámúnak mondott román politikai napilap ezt írta: "Sajnos, továbbra is egyensúlyhiány áll fenn a kétoldalú politikai viszonyban. Az a tény, hogy Magyarország öt éve (sic!) tagja a NATO-nak, Romániát pedig sok fenntartással kezelik a védelmi szövetség jövő évi, prágai csúcsértekezletét megelőzően, nem olyan természetű körülmény, amely kedvezne a román-magyar politikai kapcsolatok felívelésének". A Curierul National viszont Petru Cordost, Románia budapesti nagykövetét idézve azt írta, hogy bár az EU is a szomszédokkal való megegyezésre biztatta Magyarországot, mégis "feltételezhető, hogy inkább a NATO" szorgalmazta a megállapodást, hiszen a védelmi szövetség "nem kívánja, hogy feszültség legyen Magyarország és szomszédai között, s ez érvényes lehet a NATO-csatlakozásra jelölt Romániát illetően is". /Bukarest: a román diplomácia győzelme A Curentul szerint Nastase hatástalanította Orbán "bombáját". = Szabadság (Kolozsvár), dec. 27./
